A kabbala �kori eredet� zsid� misztikus tudom�ny, titkos b�lcsess�g, amelynek seg�ts�g�vel az ember k�zelebb ker�lhet Istenhez, de jobban meg�rtheti a vil�got �s �nmag�t is. Elv�gre, az Isten �ltal teremtett vil�gban minden mindennel �sszef�gg, az ember teste a fizikai vil�gmindens�g kicsiny�tett m�sa (mikrokozmosz), lelke pedig Isten aj�nd�ka, szellemi vil�g�nak egy-egy cseppje. Isten a t�z szefira k�zvet�t�s�vel tart kapcsolatot az �rz�kelhet� val�s�ggal, �ltaluk juthatunk el Hozz�, �s egy�ttal �nmagunkhoz. A kabbala ugyanis elevenen �l� hagyom�ny; ma els�sorban az �nanal�zis �s az �nfejleszt�s eszk�zek�nt alkalmazz�k (�lomelemz�s, pszichoter�pia stb.).

Mindig is m�k�dtek, ma is m�k�dnek kabbalista k�r�k, ahol megismerkedhet�nk ezzel az �si tud�sanyaggal, de szakavatott vezet�, mester n�lk�l nem aj�nlatos foglalkozni vele, mert a j�ratlan �rdekl�d� egyk�nnyen megzavarodhat, vagy t�v�tra ker�lhet.

A kabbala napjainkban egyre ink�bb terjed a szt�rok vil�g�ban, els�sorban Hollywoodban.

•  Madonna �s filmrendez� f�rje, Guy Ritchie ingatlant v�s�rolt Londonban azzal a c�llal, hogy k�zpontot l�tes�tsenek a kabbala azon h�vei sz�m�ra , akik az �let �rtelm�t, a beteljes�l�st a Szent�r�sban elrejtett tanok elemz�se �s k�vet�se �ltal k�v�nj�k el�rni. Sz�mos film- �s popszt�r csatlakozott ehhez az – egyre nagyobb n�pszer�s�gnek �rvend� – ezoterikus tan�t�shoz (pl.: Goldie Hawn, Diane Keaton, Mick Jagger, Demi Moore, Liz Taylor stb.). Hiszik �s hirdetik, hogy semmi nem t�rt�nik v�letlen�l a vil�gban, �s mindny�jan felel�sek vagyunk tetteink�rt.

A modern kabbala bizonyos elemei fellelhet�k az �si egyiptomi vall�s, a kaldeus hitvil�g �s a p�thagoreusok tan�t�sai k�z�tt. Egyes modern forr�sok szerint a kabbala k�l�nf�le ir�nyzatai a sz� �r�sm�dj�val k�l�nb�ztethet�ek meg. Ezek szerint a

•  Quabalah = ezoterikus,

•  Kabalah = zsid�,

•  Cabala = kereszt�ny rendszerre vonatkoz� �r�sm�d.

A val�s�gban azonban ez nem az �r�sm�don m�lik, viszont k�ts�gtelen, hogy a kabbala, vagyis a zsid� misztika mindig is vir�gzott �s h�d�tott a zsid�s�gon k�v�l. Az eur�pai humanizmus kor�ban (a 13. sz�zadt�l) p�ld�ul oly n�pszer� volt, hogy az it�liai Velenc�be eg�sz haj�rakom�nynyi k�nyvet, k�ziratot �s t�rgyi eszk�z�ket hoztak be a K�zel-Keletr�l, hogy alaposabban tanulm�nyozz�k, jobban megismerhess�k a kabbal�t. Ebben az id�ben t�bb kereszt�ny teol�gus (Raymundus Martinus, Raymundus Lullus �s m�sok) is el�szeretettel foglalkozott kabbal�val, illetve alkalmazta annak m�dszereit a Szent�r�s magyar�zatain�l.

A renesz�nsz t�bb kiv�l� mestere (Pico della Mirandola, Johannes Reuchlin) �lt a kabbalista m�dszerekkel, �s azokat bevezette az egyetemes m�vel�d�st�rt�netbe, illetve a vil�girodalomba. A korai magyar humanist�k �s teol�gusok tan�t�saiban is t�bb elem�t megtal�ljuk a kabbala m�dszertan�nak �s tan�t�sainak.

A kereszt�ny �s a humanista kabbala mellett besz�lhet�nk gnosztikus kabbal�r�l is, hiszen t�bb misztik�t kedvel� filoz�fus (els�sorban az �jplatonikusok) m�vei t�kr�zik a kabbala hat�s�t. Az iszl�m misztika (a sz�f�) is er�s k�lcs�nhat�sban �llt a zsid� kabbal�val.

A zsid� kabbala k�t nagyobb ter�letre oszthat�, az elm�leti �s a gyakorlati kabbal�ra. (H�ber sz�val kabbala ijunit �s kabbala maaszit ). Am�g az elm�leti kabbala els�sorban a T�ra misztikus �rtelmez�s�vel, Isten �s a vil�g, valamint �nmagunk (a mikrokozmosz) jobb megismer�s�vel foglalkozik, a praktikus kabbala konkr�t m�dszerek alkalmaz�s�val szeretne seg�teni embert�rsainkon, az �lhet�bb �let �s az �nmegval�s�t�s �rdek�ben. Az elm�leti kabbal�nak 32 sz�veg�rtelmez� m�dszere van, ezek k�z�l a legismertebb az �gynevezett gematria (a bet�- �s sz�mmisztika), amely arra �p�t, hogy minden h�ber bet�nek sz�m�rt�ke van, �s ezek seg�ts�g�vel �rtelmezi a szavakat �s a szent�r�si sz�vegeket. Fontos m�dszere m�g a kabbal�nak az �gynevezett notarikon (a kezd�bet�kb�l alkotott r�vid�t�sekkel val� manipul�ci�), a temura (a bet�csere), tov�bb� a bet�cser�t alkalmaz� titkos�r�sok stb. Akad olyan m�dszer is ( dilug otijot , = bet�ugraszt�s), amelyre csak a sz�m�t�g�pes vizsg�lat der�tett f�nyt (ez a Biblia �gynevezett k�dja.).

A kabbala k�t szigor�an titkos ter�lete a vil�g teremt�s�nek jobb meg�rt�s�vel, illetve Isten megismer�s�vel foglalkozik. Az el�bbi neve maasz� br�sit (= teremt�st�rt�net, a Biblia els� fejezet�vel foglalkozik, ez val�j�ban kozmog�nia), a m�sik� maasz� merkav� (= tr�nszek�r-t�rt�net, Ez�kiel pr�f�ta tr�nszek�r-l�tom�sa a t�rgya, val�j�ban theoph�nia). A Talmud szerint az el�bbi t�m�t a mester egyszerre legfeljebb k�t tan�tv�ny�nak oktathatja, s azok is legal�bb harminc �vesek kell legyenek, m�g a m�sodikra csak egyetlen, minimum �tven �ves �rdekl�d�t szabad tan�tani. Nem meglep� teh�t, ha t�bb kabbalista b�lcsess�g elveszett az id�k folyam�n, k�l�n�sk�pp a k�z�p- �s az �jkorban, amikor az emberi �letkor meglehet�sen alacsony volt.

A kabbala h�rom f�m�ve:

•  Sz�fer Jecira (Az alkot�s k�nyve), amelyet a hagyom�ny valamennyi m� k�z�l a legr�gibbnek tart, de val�sz�n�leg a 6. vagy a 10. sz�zadban keletkezett.

•  Sz�fer Haz�h�r , vagy r�viden Z�h�r (A ragyog�s k�nyve), amely a T�ra �s n�h�ny m�s bibliai k�nyv misztikus magyar�zata. A hagyom�ny szerint Simon bar Joh�j (2. sz�zad els� fele) m�ve, aki ezt akkor �rta, amikor a r�maiak �ld�z�se el�l, fi�val egy�tt az �szak-izraeli Cf�t f�l�tt, M�ronban, egy barlangban rejt�zk�d�tt 13 �ven �t. Sokan �gy v�lik; a m� val�j�ban a 13. sz�zadi Spanyolorsz�gban keletkezett.

•  Sz�fer Habah�r (A vil�goss�g k�nyve), amelyet Jich�k Szag�-Nehor, vagyis a Nagyf�ny� (= Vak) Izs�k �rt a 11. sz�zadban.

A kabbala szava h�ber eredet�; jelent�se hagyom�ny. Csakhogy a h�ber nyelv k�tf�le sz�t ismer a vall�si �s a kultur�lis hagyom�nyok meghat�roz�s�ra. Az egyik neve masz�ret , amely az M-SZ-R (= �tad) gy�kb�l ered, ez teh�t az olyan hagyom�nyt jel�li, amelyet apa ad �t a fi�nak, mester a tan�tv�ny�nak (ezt nevezz�k tradicion�lis hagyom�nynak). Ezzel szemben a kabbala a h�ber Q-B-L gy�k (= �tvesz, kap) sz�rmaz�ka, vagyis olyan hagyom�nyra utal, amelyben az ember ihlet, elm�ly�l�s r�v�n, mondhatni Isten kegyelm�b�l r�szes�l. Ily m�don vette �t a T�r�t (nem csup�n az �rott, hanem a sz�beli Tant is) M�zes, a zsid�s�g nagy tan�t�mestere. Ez�rt olvassuk �gy a Talmudban a „ hagyom�ny l�ncolat�r�l” (h�ber�l salselet hakabbala ) sz�l� le�r�st: MOSE KIB�L TOR� MISZIN�J (= M�zes �tvette a T�r�t a Szin�j hegy�r�l), folytat�s�ban azonban forr�sunk m�r a m�sik ig�t haszn�lj�k: UMSZ�REH� LIJHOS�� (= �s �tadta azt J�su�nak). Ilyen, isteni eredet�, szent ihleten alapul a misztikus zsid� hagyom�ny, a kabbala.

Mivel minden h�ber bet�nek sz�m�rt�ke van, b�rmely sz� bet�sz�m-�sszeg�t, gematri�j�t meg lehet �llap�tani. Ha pedig kisz�moljuk a kabbala (QBLH) sz� gem�tri�j�t, meglep� eredm�nyre jutunk: Q kof = 100, B b�t = 2, L lamed = 30, H h� = 5. Egy�ttes �sszeg�k 100 + 2 + 30 + 5 = 137. Teh�t a zsid� misztika legfontosabb szav�nak sz�m�rt�ke �pp az �ltalunk t�rgyalt k�l�n�s sz�mnak felel meg!

A kabbala h�ber szav�nak (QBLH) minden egyes bet�je k�l�n jelent�ssel b�r a zsid� misztika tan�t�sa szerint. Az els� bet�, a kof ( Q ) a f�ldi �let neh�zs�geit jelk�pezi. Lefel�, a f�ld fel� ny�lik, s�t, ezzel a bet�vel kezd�dik K�in neve, valamint a h�ber klal� �s a kever (= s�rg�d�r) szavai. A legenda szerint ez a K�in-b�lyeg, vagyis ez a bet� volt a gyilkos testv�r homlok�ra �rva. A kabbala azonban lehet�s�get ny�jt az embernek arra, hogy ebb�l a r�gh�z k�t�tt, olykor b�n�s �llapotb�l, a kof ( Q ) bet�t�l eljusson a h� ( H ) bet�ig, vagyis a Mindenhat� Isten �ltal adott legf�bb jutalomig. (Ne feledj�k, hogy a Biblia szerint �brah�m �s S�ra is a „ h�” bet�t nyerte isteni aj�nd�kk�nt, �gy lett �br�mb�l �brah�m, Sz�r�jb�l Sz�r�, illetve S�ra ).

�m hogyan juthatunk el ebbe vagy ak�r az ezt megk�zel�t� magass�gba? A v�laszt – �gy tan�tja a kabbala – a fent eml�tett k�t h�ber bet� k�z�tt elhelyezked� tov�bbi k�t h�ber �r�sjel adja meg, a b�t ( B ) �s a lamed ( L ). A kabbalist�k ugyanis felfigyeltek arra, hogy a Biblia els� �s legfontosabb egys�ge, a T�ra (M�zes �t k�nyve) a b�t bet�vel kezd�dik, �s a lamed bet�vel z�rul. (A T�ra els� mondata, mint tudjuk, a br�sit = “kezdetben” sz�val indul, utols� szava pedig nem m�s, mint Jiszra�l = Izrael) Teh�t a m�zesi tan�t�s, a T�ra mutatja meg sz�munkra azt az utat, amelyen f�ldi haland�kk�nt el�rhet�nk a p�ldamutat� �brah�mi �let szintj�re, hogy „ magad is �ld�ss� l�gy” (M�zes I. k�nyve, 12. fejezet 2. vers).

Az sem v�letlen, hogy a T�ra utols� �s a kabbala sz� harmadik bet�je lamed , amelynek jelent�se a tanul�ssal rokon. (Ennek LMD gy�k�b�l sz�rmazik a talmid = tanul�, a melamed = tan�t�, a limudim = tan�t�s, s�t, a Talmud = tanul�s is). Elv�gre, �nmagunk fejleszt�se �rdek�ben a T�r�t �s a kabbal�t egyar�nt tanulm�nyozni kell, s ez a folyamatos tanul�s vezet el minket az annyira k�v�natos, magasabb r�gi�ba.

Ha a kabbala sz� k�t k�ztes (a T�ra els� �s utols�) bet�j�t, a lamedot �s a b�tet �sszeolvassuk, egy �rtelmes h�ber sz� kerekedik ki bel�l�k: LB (olvasd: l�v ), ami ennyit tesz: sz�v. Hiszen mi m�s volna a T�ra tan�t�sainak l�nyege, mint �ppen az �rz�, seg�teni k�sz emberi sz�v? Ahogyan a Talmud is (t�rt�netesen ar�mi nyelven, a kabbala szent nyelv�n) megfogalmazta: Rahaman� lib� ba� — „Isten a sz�vet k�v�nja”.

M�g egy �rdekes sz�mmisztikai p�ld�t is szeretn�nk itt bemutatni:

•  �brah�m eredeti nev�nek ( ABRM – �br�m ) bet�sz�m�rt�ke: alef A = 1, b�t B = 2, r�s R = 200, mem M = 40, �s 1 + 2 + 200 + 40 = 243. Miut�n azonban �brah�m neve (a k�r�lmet�l�s ut�n) kieg�sz�lt az Isten �ltal adom�nyozott h� ( H ) bet�vel, amelynek sz�m�rt�ke 5, a p�tri�rka nev�nek sz�m�sszege a zsid� vall�si el��r�sok sz�m�val (243 + 5 = 248) lett azonos. 

Forr�s:Kabbala.lap.hu